
Miért ismétlődnek ugyanazok a helyzetek az életünkben?
Sokan tapasztalják életük során, hogy bizonyos helyzetek látszólag újra és újra visszatérnek. Más emberekkel, más környezetben, esetleg évekkel később, mégis nagyon hasonló érzéseket és konfliktusokat élnek át.
A tapasztalatainkból mintázatok alakulnak ki
Előfordulhat például, hogy valaki rendszeresen olyan kapcsolatokba kerül, amelyekben saját szükségleteit háttérbe szorítja. Más újra és újra túl sok felelősséget vállal a munkahelyén, majd kimerül. Valaki folyamatosan nehezen mond nemet, más pedig hasonló típusú konfliktusokat él át különböző emberi kapcsolataiban.
Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy egyszerűen nincs szerencsénk. Az ismétlődés mögött azonban gyakran felismerhető egy saját működési mód is.
A mindennapi működésünk jelentős része korábbi tapasztalatokra épül. Már életünk korai szakaszaiban elkezdjük megtanulni, hogyan működnek a kapcsolataink, mikor kapunk figyelmet, elfogadást vagy elismerést, hogyan kezeljük a konfliktusokat, illetve milyen magatartással tudjuk fenntartani a számunkra fontos kapcsolatokat.
Ezekből a tapasztalatokból idővel különböző meggyőződések és viselkedési stratégiák alakulhatnak ki.
Valaki például azt tanulhatja meg, hogy akkor kerülheti el a konfliktust, ha alkalmazkodik. Más azt, hogy mindig erősnek kell lennie, ezért nehezen kér segítséget. Megint más úgy érzi, akkor értékes, ha folyamatosan teljesít vagy másokról gondoskodik.
Ezek a működésmódok egy adott élethelyzetben akár hasznosak is lehettek. Később azonban előfordulhat, hogy olyan helyzetekben is automatikusan alkalmazzuk őket, amelyekben már nem szolgálják az érdekeinket.
Miért nem elég felismerni a mintát?
Az önismereti folyamat egyik fontos állomása, amikor valaki felismeri saját visszatérő működését. A felismerés azonban önmagában még nem feltétlenül változtatja meg azt.
Ha például valaki tudja magáról, hogy nehezen mond nemet, ettől még nem biztos, hogy a következő helyzetben könnyedén megteszi. Érdemes megérteni azt is, mi kapcsolódik számára a nemet mondáshoz. Fél-e a konfliktustól, mások csalódásától, az elutasítástól, vagy attól, hogy önzőnek fogják tartani?
Ilyenkor válik láthatóvá, hogy a felszínen megjelenő viselkedés mögött sokszor egy mélyebb meggyőződés vagy félelem áll.
Az ismétlődés megszakítása
Egy visszatérő minta megváltoztatása általában folyamat.
Első lépésként fel kell ismernünk, hogy milyen helyzetekben aktiválódik. Ezt követően érdemes megfigyelni az automatikus reakciónkat, majd azt is, milyen gondolatok és érzelmek kísérik.
A következő lépés már a választási lehetőségek bővítése.
Ha eddig egy konfliktusban automatikusan visszavonultunk, kipróbálhatjuk, milyen érzés megfogalmazni a saját álláspontunkat. Ha rendszeresen túlvállaltuk magunkat, gyakorolhatjuk, hogy nem válaszolunk azonnal egy kérésre. Ha pedig mások szükségleteit automatikusan a sajátjaink elé helyeztük, elkezdhetjük egyenrangú szempontként kezelni a saját szükségleteinket is.
A cél nem az, hogy soha többé ne kerüljünk hasonló helyzetbe. Sokkal inkább az, hogy amikor egy régi helyzethez hasonló szituációval találkozunk, már ne kizárólag a régi, automatikus reakcióink álljanak rendelkezésünkre.
Ez az egyik módja annak, ahogyan az önismeret valódi változást hozhat a hétköznapi életünkben.
